stivanleroy 2011.08.30. 12:30

Céáeffefféé

Nyájas Olvasó, most a koffein dícséretét zengjük. Nemrég ittuk meg a betevő kávénkat, úgyhogy még tart a lendület. Egy darabig. Reméljük legalábbis. Ez a rossz a nyaralásban: rém rossz utána visszaszokni a polgári létformákhoz. De azért igyekszünk. Előbb azért még iszunk egy kávét.

Vagy teát, Nyájas Olvasó. Az is legalább olyan jó. Még dal is van róla. Igen, persze: Tea for two. De mi inkább egy filozofikusabbat mutatunk. (Harminc évesek... Röhej.)

 

Ez pedig egyenesen klasszikus, mi több: komolyzenei szintre emeli a koffeinfüggést. Mondjuk, ha valakinek szakmányban kell gyártania a lipcsei slágereket (egy valóságos Leiber-Stoller, vagy Stock-Aitken-Waterman a maga korában), előbb-utóbb tuti rákattan a serkentőkre. Mint Pataki János Sebestyén.

 

Ez pedig a magyar kultúrában oly nagy szerepet játszó kávéházakat népszerűsíti. Legalábbis majdnem. Mi tudjuk, hogy a brit fiatalember szerint „Szentmihályon presszó lesz”. Ő persze tagad, és más tartalomról magyaráz, de minket nem ver át (lásd még: Levelet kaptam, lájf).

 

Ismétlés a tudás anyja: még pár évvel később is élmény nézni-hallgatni, mekkora élvezettel játsszák. Ínyenceknek külön gyöngyszem az 1953-ban készült Fender Precision Sting nyakában.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://napilajk.blog.hu/api/trackback/id/tr23190347

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása