Nem tudjuk, a Nyájas Olvasó hogyan viszonyul a Neue Deutsche Welléhez, azaz a német újhullámhoz. Mi speciel szeretjük, ebben a kategóriában született a legtöbb vicces/(ön)ironikus popnóta, amik bizonyítják: Németország nem csak kolbász és sör. Da-da-da. Bár ennek inkább oroszul lehet értelme. Mai lájkunk mindenesetre az irányzat egyik előfutárának nagy slágere. Mondjuk a kilencvenes évekből, de kicsire nem nézünk.

Joachim Witt (a dalban a mélyebb hangú, idősebb figura) egyébként a hetvenes évek óta aktív, és a mai napig népszerű a sötétebb hangulatú dalokat kedvelők körében. Még akkor is, ha ő maga egyébként nem sorolja magát feltétlen ebbe a skatulyába. Istenkém, így járt. Maga a dal a kilencvenes évek második felében született és lett sláger - valószínűleg Peter Heppner hangjának és az egyedi hangulatú kisfilmnek is köszönhetően (ezt már nem hívnánk videóklipnek).

Amiért pont most pont ez: olvastunk egy kiváló kis írást alföldi kollégánk oldalán. És valahogy beugrott a Flut (ár, mint a víznél - a kép címe pedig Flucht, ami menekülést jelent. Mi sem tudjuk, miért ezt adta neki a fotós, de nem tiltakoztunk). Fogadják szeretettel.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.