Őszinte lájk David Bowienak. Aki ma ugyan nem ünnepli semmijét (legjobb tudomásunk szerint legalábbis), de a nap két kiváló szülötte között csak őt találtuk összekötő kapocsként. Az ő érdeme, és a többiek szégyene is, egyúttal. Pedig annyira rengeteg sok duettel nem is próbálkozott. Ennyit azért segítünk: sajnos egyikük sem John Lennon.

Bár egész mókás mellékkörülmény, hogy a jövőre feloszló kezdő zenekar, bizonyos Rolling Stones első slágereit még a Lennon-McCartney páros jegyezte. A (viszonylag) kevés (valóban) közös szerzemények közé tartozhatnak: állítólag mikor Keith Richards, és a nap szülötte, Mick Jagger látták, milyen egyszerűen összedob két ember egy slágert, ők is nekikezdtek. Nem az ő hibájuk nyilván, hogy azt a szintet nem érték el öt évtized alatt sem. A Lennon-McCartneyságban már lehetett valami transzcendencia is.

Sebaj. A furcsán mozgó frontember akkora sztár lett, hogy nem lehet megkerülni. Következzen a hátborzongatóan abszurd képi világú Dancing In The Street.

A másik szülött perdig Roger Taylor, dalszerző-énekes-dobos. Bizonyos Queen nevű zenekarból. Akik szintén duetteztek Bowieval (akiről más alkalommal még biztos fogunk beszélni). Mókás meglepi: egy összevágott live-nak látszó videó, újrakevert alapokkal. Mert sajnos élő verziót nem találtunk belőle. Kivéve Annie Lennoxszal, de Freddie Mercury az Freddie Mercury. Annieből úgyis többször szoktunk adni a Nyájas Olvasónak.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.