Amúgy kimondottan tehetséges énekesnő a nap szülötte. Komolyan, az egyik legnagyobb kedvencünk a kortárs felhozatalból. Kár, hogy emiatt emlegetik talán a legkevesebbet. Hallani a drogproblémáiról, a pasiügyeiről, meg a szilikonjairól (és persze bulvárújságíró korában mindig hálás témája volt a Nyájas Olvasó Alázatos Szolgájának). Sajnos új lemezből kifolyólag nemigen hallani róla. Pedig lassan ott tart a világ, hogy Britney Spears is rendezettebb kispolgár nála. Ami pedig nem semmi.

Pedig komolyan: Amy Winehouse (1983, boldog szülinapot, ugorgyunk) az elmúlt pár év egyik legizgalmasabb új felfedezettje volt. Tessen csak belehallgatni ebbe:

Úgy retró, hogy friss, úgy ismerős, hogy még nem hallottuk (na jó, ezek tényleg nem sokban különböznek, de kéretik a kicsi eltérőt is figyelembe venni). Egy tulajdonképp nem idős csajból szakadt ki ez a dal, ami valószínűleg Aretha Franklinből is kihozhatott egy elismerő biccentést. Nem beszélve a zűrös élettel járó önkritika lájkolhatóságáról.

Persze mihez képest nem jó, ugyebár. Énekesnőnek remek, szeretnénk még ebben a minőségében foglalkozni a kisasszonnyal. Úgyhogy: go, go, go.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.