Nyájas Olvasó, a megint eleredt hó keltette homlokráncok elsimiítására teszünk mély tisztelettel tétova kísérletet, ha nincsen ellenedre. Ne legyen, mert a poszt mindenképp kikerül, akkor meg legalább örülj neki velünk. Napi posztunk a svéb bárd-sorozat újabb tagja lett kis híján, de inkább előre lelőttük a poént. Ha még nem esett le, kattints. De lehetőleg ne a főnök közelében. Mi szóltunk.

És persze a fészbukk-sorozatba is beférne. Ott találtuk ugyanis a képet, ami beindította az asszociációs mezőnkön szökellő traktorként zakatoló agyunkat (valamiért egykoron volt irodalomtanárunk jut ma nem először eszünkbe, nézd el nekünk, Nyájas Olvasó). Amúgy egy kedves (de még milyen kedves, egy telefonadásvétel okán egyszemélyes rajongói klubot is kapott) német kollégánk posztolta. Sőt. Erőteljesen gyanítjuk, hogy az a kollégánk, aki nekünk ezt a videót, amit mindjárt megmutatunk (de addig még jó sokat kell ám írnunk, hogy ne nézzen ki hülyén az oldal, bocs, tényleg sajnáljuk), szóval aki ezt a videót nekünk megmutatta, szintén a német kollégának köszönhetően ismeri ezt. Nagy hatása volt neki, talán ő maga sem sejti. Márminthogy a német kolléga, a videó (jellegénél fogva) nemigen sejtheti, mennyire hatásos. A különböző verziók önazonosságáról már nem is beszélve (Nyájas Olvasó, mi fájlaljuk a legjobban ezt a szócséplést).

Az előnézet szerint alakul a dolog, jöhet a videó.

Mi kérünk elnézést.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.