2010.12.08. 14:33
Élt, él, élni fog
Nyájas Olvasó, megbocsásd szinte már távirati stílusunkat. De a nap áldozatáról másutt bizonnyal bővebben is megemlékeznek, időben pedig - sajna - nem bővelkedünk. Majd talán holnaptól. Mi drukkolunk ennek a foordulatnak, tarts velünk, kérünk tisztelettel és nagy szeretettel. Cserébe egy remek dal a szerző kövér korszakából. Aki szerző harminc éve nem él. Csak a dalaiban, de ezekben tényleg. Nagyon.
Ha Koltay Gábornak van a magyar kultúrában érdeme (erős kétellyel viszonylunk a felvetéshez, hogy őszinték legyünk), az az, hogy egy szedett-vedett Lennon-emlékkönyvbe belefordíttatta az utolsó interjút. Amit aztán a nyuszis magazin sok évvel később nem teljes egészében közölt. Hát a répazabáló jó édesanyjukat, azt.
Ebben az interjúban John természetesen sokat beszélt a dalairól is - például, amiket a Beatlesben írt. Mint a második film címadóját, amiről neki is csak sokkal később esett le, hogy tényleg segélykiáltás. Az akkori, kövér énje (ahogy hívta, hagyjuk rá) kiabált - mondta. Szerintünk nagyon jól.
Vizslattuk már a Yesterday változatait, most se tegyünk másként. A dal remek, még csajpopban is sodró lendületű valami.
Sőt, még fiúcsapatoknak is jól tud állni.
Nyájas Olvasó, kutathatnánk persze tovább, de ha kedvenc Lennont kérdeznél, vélhetően megneveznénk ezt a dalt (miként Sunyi testvére, Bandi a kedvenc versét a könyvtárban... Hosszú történet.). Lendületes, friss, mégis melankolikus - a magát sokszor oly fölöslegesen kereső dalnok egyik legjobbja. R.I.P.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Reckl_Amál · http://recklamal.blog.hu 2010.12.10. 23:37:40
Ez nagyon jó! Valahogy úgy érzem, neki is tetszene. :)