2011.04.26. 12:40
QWERTY
Nyájas Olvasó, tovább múlik a mundus glóriája: megint kimúlt egy olyan eszköz, ami nélkül valaha el sem lehetett volna képzelni az életet. Persze ez így nem igaz: egyre inkább de. Olyannyira, hogy már a nem modern technológiája okán rajongott India is felmondta a bensőséges viszonyt. A kínai ábécé (szerintünk nincs is efféle alfabett Kínában, nem is betűket írnak) sajátosságai folytán pedig nem gondolnánk, hogy különösebben elterjedhetett. De legalább kiosztásában továbbél.
Amúgy fun fact: azért lett a klasszikus tasztatúra QWERTY, mert statisztikailag kiszámolták, mik a gyakran egymás mellett leütendő betűk (angolul, naná). Aztán kicsit szétbarmolták a rendszert, hogy az akkor még túl gyors gépírólányok ne akasszák ki a lomha gépeket (a billentyűzet tehát szándékosan kényelmetlenített). A magyar „mert,” pláne a német „Wert” szóra tuti nem gondoltak.
Nekünk is volt. Nem volt meg rajta minden ékezet, trükközni kellett egyes betűkkel, a C valamiért fél centit lelógott a síkból. De szerettük. Szeretjük: megvan mind a mai napig. Valahol. Többe kerülne az új szalag, mint egy multifunkci nyomtató.
De legalább boldogult ifjúkorunkban kaptunk érte dicséretet egy méltán népszerű publicistától (nem Váncsa ÉS nem Kovács): ezen írtuk meg a házi feladatot ugyanis, egyéb, hirtelenül hadra fogható eszközök híján. Úgy elérzékenyülhetett, mint mi fogunk egy 5.25 collos flopitól nemsoká.
És most már Indiában is befejezik a gyártását, ennyi az írógépnek. Mi is gyorsak leszünk videóilag: egy nagy klasszikus: zene írógépre.
Egy másik klasszikus, variáció ugyanezen témára. Ez maga a posztmodern: ha nem ismerjük az előzőt, nem fogjuk fel, hogy saját maga paródiája, és elkapcsolunk. Mert egyébként olyan rossz, hogy az már rossz.
És egy másik billentyűs, ha már.
Álmában csönget egy picit.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Reckl_Amál · http://recklamal.blog.hu 2011.04.26. 14:11:57
A szövegszerkesztők előtt mindent azon írtam. Például nyolc évesen első lapomat, a Bolygóközi Hírharsonát is. Perodikának nehezen lenne nevezhető, mert csupán egy lapszámot ért meg, és csak egyoldalas volt. :)
Később aztán - ez már a piros tintás időszak - azzal írtam személyre szóló meghívókat a születésnapomra. Szegény Erikába színes, méretre vágott csomagoló papírt fűztem be. Köhögött is szegény pára a fényes, csúszós papír alatt, nekem meg rettenesen fájtak az ujjaim. (Folyton elakadtak a betűk. Néha több is egyszerre. :) )
Szerettem gépelni, bár ma is csak négy ujjal tudok. A nagynéném viszont tökéletesen gépel, lenyűgöző, a géppuskaujjú! :)
A QWERTY-t én már úgy megszoktam, hogy az új telefonomon igazi áldásnak tekintem ezt a billentyűkiosztást. Az sms-eket is azzal írom.
stivanleroy · http://napilajk.blog.hu/ 2011.04.27. 07:40:07
Bár gépelni én sem tudok igazán (bár már többször elhatároztam magam; igaz, a betűk helyére már emlékeznek az ujjaim, és nem kell őket keresgélnem - mondjuk, néha nem ártana, ha a találati arányt nézzük).
Szerintem az egy szám is periódus, csak kissé... khm, rövid.
stivanleroy · http://napilajk.blog.hu/ 2012.01.17. 11:14:07
Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal