Nyájas Olvasó, ha csak ennyi hatása volt a világra Amy Winehouse-nak (és persze annak a hullámnak, amivel gondolatban mindig összekötjük), már megérte, hogy élt. Egy kiváló dal, ami már nem úgy trendi.

Amy Winehouse visszahozta a popzenébe azt a fajta fülledt, tipikusan afroamerikai gyökerű izgalmas zeneiséget, amire sokkal inkább ráillik a rhythm and blues elnevezés, mint a ritmust és a blúzt kínosan kerülő árenbí nevű nyavalygós-fölöslegesen rappelős irányzatra.

Olyannyira divatba hozta, hogy most már afroamerikai énekesnők is mernek ilyesmit énekelni, a fentebb vázolt nyavalygás helyett. Mint itt.

Határozottan lájkoljuk az ilyen fordulatokat. Zenetörténetet ugyan nem ír, de szeretnénk olyat, ahol ez a mélypont.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.