Jó, nem mi találtuk fel, csak rájöttünk, elnézve Bryan Adams vasárnapi koncertjét Budapesten. Pofonegyszerű  a recept: rock and rollnak hívják.

Majdnem el sem mentünk a kanadai rocksztár fellépésére a budapesti Papp László Arénába. Aztán mégis megharcoltunk a dühöngő viharral, illetve az 1-es villamos megtette ezt helyettünk, és pont az első számra meg is érkeztünk a helyszínre. Jön az első felismerés: Jé, milyen ügyes: írt egy ideális kezdődalt magának „Itt vagyok” címmel. Megszerezzük az elkövetkezendő órára szükséges innivalót, majd elfoglaljuk a helyünket.

Tulajdonképpen nem tudom, hogy melyik számnál lettem teljesen „megvéve”. Valamelyik ritmusosabbnál minden bizonnyal. talán a 6-os, ööö 9-es számú felhőről szóló dalnál kezdődött. Elnéztem ezt a több mint fél évszázados férfit, és társait, ahogy zenélnek a színpadon, és azt láttam, hogy nincs ennél egyszerűbb energiaátvitel a világon.

Ők ezt imádják, és nagyon tudják csinálni, mi meg – mármint a több ezres közönség – ezt élvezzük. Nincs felesleges flikflak, nincs hatalmas díszlet, showműsor, háttér. Még virtuózoknak sem mondanám őket, bár érezhetően, hallhatóan zenészek a javából. Azt érzem, hogy nekik nincs már mit bizonyítaniuk (tényleg, ennyi number one sláger után mit lehetne?), talán már éhen se halnának, ha holnap abbahagynák a turnézást. Közben meg ott van a ’69 nyarát idéző hangulat, szinte látom magam előtt a színpadon felsorakozókat, ahogy lelkes kamaszként gyakorolnak valahol egy garázsban. Ugratják egymást, viccelődnek, nemcsak minket szórakoztatnak, magukat is.

Itt árulnám el a másik okot, ami majdnem távol tartott a koncerttől: Bryan Adamsről elsőre a giccs határán táncoló szerelmes slágerek jutnak eszünkbe. Tényleg van egy pár ilyen, de valahogy olyan ügyesen el(ő)adva, hogy egyedülállóként egy kicsit eltűnődjünk, hogy talán mégsem olyan hülyeség ez a szerelem dolog. Vagy legalábbis egész jó nótákat lehet róla írni.

A hangsúlyt mégse ezekre a slágerekre tették, hanem arra a nehezen definiálható, mégis azonnal ható valamire, amit rock and rollnak hívnak. Ez Bryan Adams trükkje, ezért maradhat  - legalábbis lélekben - 18 éves a haláláig, bár ez szívás, ha történetesen az USA-ban akar alkoholt venni. De tény, hogy ott áll 52 évesen, és ordít róla, hogy tökéletes karban van, szinte jobban bírja az iramot, mint a hallgatóság.

A másik varázslat kívülről érkezik, SMS formájában: megvan az első magyar arany: Szilágyi Áron, aki egész nap úgy vívott, hogy az ember beleszeretett a kardvívásba, aranyérmet szerzett a londoni olimpián - kapjuk a hírt.

Bryan Adams ezalatt szerenádot ad egy hölgynek a közönség soraiban, majd magasabb sebességre kapcsol. Ő már az elején megmondta, hogy ez egy szép este lesz, a végére pedig még  az ülőhelyeken is állva tapsoló közönség elhitte neki.

Ez ennyire egyszerű.

A bejegyzés trackback címe:

https://napilajk.blog.hu/api/trackback/id/tr414685741

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása