Annak idején, még a kilencvenes évek elején, amikor létezett még valami bizonytalan izé a Szovjetunió/FÁK környékén (kedves gyerekek, ezt majd máskor meséljük el bővebben), épp a Balatonnál nyaralt a Nyájas Olvasó Alázatos Szolgája. Valaki felovasta a betevő horoszkópot: krimit emlegetett. A célszemély nagy ijedelmére: hosszúnak hallotta az első ít, és akkoriban nemigen vágyott senki sem az amúgy bizonnyal festői félszigetre. A legkevésbé az SZKP utolsó főtitkára, aki ezen marginális tény (mármint ellenirányú szándéka) ellenére tartózkodott ott.

Mert ekkoriban (1991-ben egész pontosan) robbant ki Moszkvában a Mihail Szergejevics Gorbacsovot félresöprő puccs. A később feloszlatott kommunista párt keményvonalasai próbálták visszaragadni a hatalmat. Borisz Jelcin minden hibája ellenére fontos figura: ezt ugyanis nem nagyon hagyta. Viszont ez más történet. A mai lájkolt figura (már ahol, Nyugaton Nobel-békedíjat kapott, Oroszországban közutálatot - ugyanazért) Gorbacsov, a Szovjetunió és a marxista-szenilista diktatúra felszámolója (ha nem is ez volt eredendően a célja).

Akit annyira lájkoltak feltűnésekor, hogy még dalt is írtak róla. Nem túlzottan emlékezetes, de azért megmutatjuk. A Holnap hajnalig tényleg jobb...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.