Nyájas Olvasó, nagy nap ez a mai. És nem is csak azért, mert az Ön Alázatos Szolgája újfent esküvői vendégsereget alakít. Most jelenik meg (nem kevésbé történeti kimelkedésű jelentőséggel) a századik posztunk. Csak itt, csak Önöknek. Ennek örömére ajánlanék is valamit. Lazítsunk kissé a szabályokon, mint anno Első Fülig Jimmy, San Antonio helyettes uralkodója. Azt hiszem, az életkornak itt nincs jelentősége, úgyhogy: Szervusz, Nyájas Olvasó. Innentől tegeződjünk!

Persze a kettős öröm megnehezíti kissé a helyzetünket (lehet, hogy a többesszámot is leépítem lassan, sőt, az E/3-at is. Ha még mindig itt vagy, Nyájas Olvasóm, akkor az jelent valamit.): a mai esküvő is fontos, de a jubileumi Pet Shop Boysokról sem akarok lemondani.

Ilyenkor jön persze az örök kérdés: az esküvő alkalmából mit?Jártunk idén elég lagziban (jön is még pár), nehéz újat kiötölni. Egy ötlet volt viszont az egyik ünnepen, ami nagyon tetszett. Ez a dal.

Ami persze nagyon nem esküvői. Illetve igen, de inkább ne. Jobban szeretjük azokat az esküvőket, amikre nem ez a hangulat jellemző. Nézzünk inkább valami Pet Shop Boyst, mielőtt végleg belegabalyodunk ebbe a gondolatmenetbe. Ha már esküvő. Legyen valami jó kis szerelmes. Meg nem retró, az úgyis sok van.

És ha már Pet Shop Boys, és szerelem: egy fontos megállapítás az érzelemről, mely számos alkalommal megállja a helyét. Számos alkalommal pedig nem annyira, de ettől függetlenül a dal remek. Ráadásul gyakorlatilag klasszikus. Ha visszavonatkoztatunk a mai esküvőhöz, akkor épp (már legalábbis amennyire tudni van szerencsénk, csak az egyik fél álláspontja ismert) nem annyira. De jött, és ez a lényeg.

Persze a szerelemnek vannak komolyabb árnyalatai is. Most nyilván nem jellemzőek, de a dalt nagyon lájkoljuk. Tántoríthatatlanul. Bizony.

És mivel a holnaptól házas barátot kedvenc városunkból ismerjük, kötünk kicsit visszafele itt is. Egy másik kiváló barátunkkal anno nem kis utat tettünk meg Sopronba, hogy élőben lássuk-halljuk kedvenc britjeinket (Brittjeinket, amúgy modorosan). Szóljon hát a dal Bandeenak és mindenkinek, aki szereti. Szeretettel, tőlünk.

Na, ez a királyi többes csak nem akar kikopni. Bocs.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.