2011.03.02. 13:30
A dal a miénk
Nyájas Olvasó, nem LGT-poszt lesz a mai. Viszont sziklaszilárd meggyőződésünk, hogy szerfelett zenei így is. Igazából jó néhány bakugrással jutottunk el a mai listához, de mi már csak ilyen szertelenül szoktunk közlekedni a logika amúgy is zegzugos ösvényein. Annyit azért megsúgunk: érdemes a Velvetet olvasni, ha másképp nem is, hát vicclapnak. Praktikus tippeket például tudhat adni. Legalábbis kiindulópontokat mindenképpen.
Eredetileg (már tegnapra is) egy Talk Talk nótát szántunk megmutatni. Aztán az ötletet kis időre odábbfútta a széll, és mi is kezdtünk ott tartani, hogy akkor majd ma. Aztán jött a B Oldal, hogyaszongya negyven éves a Queen. Oké, gondoltuk. A ilyesmi mellett azért mégsem megyünk el csak úgy, szó nélkül.
Aztán olvastunk egy Velvet-cikket bizonyos Adele nevű brit énekesnőről (igen tehetséges, alkalomadtán írjuk be a megfelelő helyekre – a tudúlista végére, mondjuk: még az új Roxette-et sem hallottuk annyiszor, hogy véleményünk legyen róla – alapjában véve tetszik, ajánlható mindenkinek). Akiről eszünkbe jutott egy több szempontból is hasonló énekesnő, és a Depeche Mode – Erasure közt alkotgató Vince Clarke. És egy remek dal.
No igen. Alison Moyet az Alison Moyet, ugyebár. Az Only You pedig annyira remek dal, hogy szinte zokog a feldolgozásért. És ez egy dal minőségének egyik érdekes fokmérője: átdologozva is jó-e? Nos, szerintünk mindenképp. Ez például valami remek.
És nem is csak a sérók miatt. A dal egy szál zongorán pöntyögve is ül (hallottunk már ilyet, egy mindig kicsit poros szagú énekteremben, valami szabadfoglalkozásos iskolai napon), de egy alapvetően jazz felé csúszó környezetben is ugyanolyan telitalálat: az eredeti előadó feldolgozásában.
Titkos kedvencünk mégis ez: ezzel lehet ugyanis a legjobban elmagyarázni, miért szeretjük annyira az előadót. Amiért huszonpár évesen ennyire csalafinta hangszerelésekkel tudott egy dalt abszolút sajáttá formálni. Például. A vizualitást nézzük el neki, akkoriban modernnek számított.
És persze, ne menjünk el mellette szó nélkül: kedvenc szertelenkedésünk a Királynőhöz címzett orkesztertől.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Reckl_Amál · http://recklamal.blog.hu 2011.03.02. 22:31:40
Igaz, Pierrot-t nem játszottak. (A Nóta TV volna a magyar VH-1?) Pedig ezt a dalt én Marosi úrtól ismerem. És tényleg milyen fiatal!
Ma negyven éve alakult a Queen? Hmm... Tőled megtudni nem ciki. ;)
stivanleroy · http://napilajk.blog.hu/ 2011.03.03. 07:24:08
Ha a jobb sorsra érdemes Amy Winehouse a drogozásra fordított időnek csak a negyedét fordította volna, jobban állnánk - ha nem is Moyet jellegű hangszíne van, de legalább egyedi.
Ez a Nóta TV kínjában úgy tűnik, mindenfélét lead. Nem baj, tegyük hozzá. Csak meglepő olykor.
A Queent én is a B Oldalon olvastam, ahol vannak nagyon kemény rajongók a szerzők közt. Így könnyű okosnak lennem :-)
stivanleroy · http://napilajk.blog.hu/ 2011.03.03. 07:25:22
Reckl_Amál · http://recklamal.blog.hu 2011.03.03. 13:54:39
Amy Winehouse-t kb. a Valerie c. számig szerettem igazán. Fogalmam sincs, hogy ma mit csinál. Nagyon-nagyon kár érte!
stivanleroy · http://napilajk.blog.hu/ 2011.03.03. 13:59:41
Reckl_Amál · http://recklamal.blog.hu 2011.03.03. 14:21:31
Valaha én is lényegesen többet foglalkoztam a Queennel, bár most is az egyik kedvencem. Egész napokat töltöttem a Queen-fórumon régebben. Jó volt. De elég volt.
Szegény Brian May blogja pedig manapság inkább borzokról szól, mint bármi másról. És már nem festi a haját sem...
Reckl_Amál · http://recklamal.blog.hu 2011.03.03. 14:24:34
Pont úgy néz ki, mint anyukám Gomba barátnője... (De azért szeretjük. :) )
stivanleroy · http://napilajk.blog.hu/ 2011.03.03. 14:47:36
Újfent dícséret illeti John Deacont.
Reckl_Amál · http://recklamal.blog.hu 2011.03.03. 15:21:25
Utoljára hét éve "láttam" Johnt a legendás Stringfellows nevű sztriptízbárban táncolt neki valami mell nélküli nő. Eléggé megkopaszodott.
stivanleroy · http://napilajk.blog.hu/ 2011.03.03. 15:27:42
Reckl_Amál · http://recklamal.blog.hu 2011.03.03. 15:31:41
XD
Hát, a hölgyet korábban nem ismertem, nem tudom, mennyi haja volt régebben. ;)
Szegény John nemcsak idő előtt őszült meg, de bizony ki is hullott a haja.
Reckl_Amál · http://recklamal.blog.hu 2011.03.03. 15:44:54
Itt még egész sok haja van a mostani állapothoz képest. Ezek szerint láttam frissebb képet is.
(Az Ionescu miatt majdnem kiküldtek, mint valami osztályteremből. Még most is röhögök.)
stivanleroy · http://napilajk.blog.hu/ 2011.03.03. 15:48:36
Szép kis helyen vagy, ha már az irodalmat sem tisztelik...