Nyájas Olvasóm, megint egészségügyi témában leplek meg kissé. A nikotinelvonáson nikotinnal segítettem, de nem reménytelen az ügy. Viszont voltam laborvizsgálaton, és azt kell mondjam: megint eszembe jutott, miért is nem szeretem a műfajt. Bár most legalább elsőre meglett a vénám. Ennek örömére elkezdtem keresgélni egy dalt, amit az istennek sem találtam meg. De legalább kiderült, miért. Mert nem létezik. Egy mashupnak azért tudnék örülni, kreatívkommonsz: vigyétek ez ötletet, ópen szórsz, mi több: free, as in free beer.

A dal, amit meg akartam mutatni, a Vér a táncparketten címet viseli, és műfajban ritka jó hangi adottságokkal bíró Sophie Ellis Bextor énekli. Csak sajnos ilyen nincs.

Van viszont Blood on the Dance Floor, a szépemlékűnek indult popkirály, Michael Jackson előadásában. Extended version, hátha kiderül valami a számról (én konkrétan nem emlékeztem belőle semmire, de a Beat It óta így vagyok a Jacko-nótákkal).

Sophie Ellis Bextor gyilkosságról énekelt a táncparketten - tisztességes esetben ez sem nélkülözi a vért, de ez már részletkérdés. Ezt a dalt tényleg lájkoljuk, noha a maga idejében nem rengette meg a világot. Nem is várta tőle senki, úgy meg teljesen rendben van. Nemde?

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.