2011.01.09. 13:40
És ez mire is volt jó?
Nyájas Olvasó, a gólpasszt persze megint a B-Oldal adta (az Appleblog ilyen szempontból veszélyes terep, amióta azt ünneplik, hogy Steve Jobs feltalálta a UNIX-rendszerekben – l. Mac OSX – pár tíz éve már létező szoftvertelepítési- és kezelési megoldásokat, nehéz lenne szó nélkül megállni, ha már itt sem megy). Találtunk egy tökéletesen fölösleges és értelmetlen gesztust. Tiszta magyaremtíví, csak itt legalább az ikonnal nem égnek. De nem rajtuk múlt, attól félünk.
Szóval, a tiszteletre méltó Sir Paul McCartneyt kitüntették, és volt valami este a tiszteletére. Amerikában, ha az a fickó tényleg Obama elnök. Gratulálunk. Őszintén, tiszta szívből, igazán. Megérdemelte, az Abbey Road B oldaláért minimum jár neki az örök dicsőség (még ha nem is száz százalékban az ő munkája).
Az este persze bazi showműsor volt, kurrens poprockcelebekkel (mint nálunk az MTV Ikon, csak őket nem lepukkant, kivénhedt, politikailag is elprostituálódott diszkópunkokkal ijesztgetik). Hála az égnek, Lady Gaga jelenlétéről nincsen tudomásunk (ez a posztmadonnai izé, amit művel, nem állna jól a Beatles-daloknak, bár a poszt is pont erről szól).
Ott volt viszont Gwen Stefani és a(z ezek szerint mg létező) No Doubt. A nő, aki tizensokéve is öreg és darabos volt ahhoz, hogy fiatal szexbombának zokszó nélkül benyeljük (az akkoriban vállalhatatlanra kurvuló együttesről nem is beszélve; ehhez ugyan annyira pont nem értünk, állítólag az addigi rajongók a Don't Speak miatt akadtak ki végleg – sosem érdekelt minket a korábbi pályafutás, de ezt látatlanban is meg tudjuk érteni).
Szóval a mindig mű csapat eljátszott két Beatles-nótát. Szerintük nyilván feldolgozták őket. Ez még leginkább a hátborzongató/röhejes énekesnői hacukán érhető tetten – érezhetően több munka volt vele, mint a dalokkal. És semmivel sem lett gyengébb. Ezek ugyanis nem feldolgozások. Ennek akkor van értelme, ha valamit hozzátesz a dalhoz. Már persze valamit, ami nem egy idegesítően nyavalygó liba. Lásd még Pierrot: Telihold vs. Yazoo: Only You. A magyar hangszerelés egész egyszerűen gazdagabbá teszi a dalt. Pont.
De legalább valamiben más. Mint ez, ahol az előadó egyénisége legalább ér valamit. Sir Paulnak is jobban tetszik, nekünk is. Okkal.
Szóval, Nyájas Olvasó, a feldolgozások természetrajzát nem most tárgyaljuk ki. De szögezzük le: ha nincs benne semmi eredeti, kutyafülét sem ér. Semmi kétség.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Reckl_Amál · http://recklamal.blog.hu 2011.01.10. 14:35:49
A Don't speak-ben azt tartottam mindig ironikusnak, hogy kvázi eljátsszák a klipben, ami az együttessel éppen történt. Vagyis, hogy a szakadt nyávogóból glam nyávogó lett, az együttes hangszeres része meg aláfestés.
A No Doubt elkurvulása lineáris folyamat. Gwen Stefani első lemezén felváltva volt túlkoros kamaszlány (a pompom-lány-korból már akkor is bőven kinőtt), meg pénzszóró újgazdag ribanc, már elnézést. Holott attól, hogy valaki mellben szegény, még messze nem teszi őt fiatalabbá, ez nem mentség a pop történelmének legértelmetlenebb számának "megírására" (Hollaback girl, ha jól írom). Míg attól, hogy valakinek van valamire pénze, még nem kötelező megvásárolni (Luxury, vagy a WTF?! díjas If I was a rich girl szegény Tevje emlékére).
A Beatlest feldolgozni semmit sem jelent. Már mindenki megtette. Testvéröcsém vonatos filmjei (igen, van, aki azt nézi, hogy döcög át az Interpici Kismarosról Pilisre) óta tudom, hogy okarinán bármit el lehet játszani.
Az utolsó szimpatikus próbálkozás, amit fel tudok idézni, az Igazából szerelemben, amikor a zenészek az esküvőn előbújva játsszák az All you need is love-ot.
stivanleroy · http://napilajk.blog.hu/ 2011.01.10. 21:00:42
Azzal a fazonnal sem fér össze, ami Gwen és a Fiúkák :-) .
Tyler legalább tud alázattal énekelni. És Sir Paul is tök cuki, ahogy bólogat meg dúdol.
Az All You Need is... pedig tényleg telitalálat ott a filmben. Is.